A világ, ahogy egy sportbíró látja

Versenyek, kérdések, válaszok, mindennapok.

Facebook

Ajánló

Friss topikok

Mecsek, Árpádtető, Arad

2011.08.11. 10:40 Sportbíró

  Nyári pihenésem alatt történt pár dolog az autósport háza táján, volt Mecsek Rali, Árpádtetőn sprintverseny és hazánk fiai Arad környékén autóztak.

 
 

  Menjünk szépen sorban. A 44. Mecsek Rallye historic és Rallye2 futam is volt egyben. Előzetesen nem vártam túl sokat az eseménytől, de összességében kellemesen csalódtam. Mindkét nap lassítóban dolgoztam, így csupán azt tudtam megfigyelni, ki hogyan közelíti és teljesíti az általam szemmel tartott gumikat. Dolgom hála Istennek nemigen akadt, mindenki szépen, ésszel közlekedett, a két nap alatt egyszer döntöttek fel gumit, azt is egy arra kerékpározó turistacsoport egyik tagja sodorta el. Beleakadt a pedálja...
  Megmondom őszintén, hogy kellemesen csalódtam mindkét mezőny tagjaiban, nagy részüknek a féktávjával nem volt probléma, sőt, voltak akik kifejezetten rámenősen értek a lassítóhoz. Az átkelés már más tészta, de végeredményben pozitív élmény volt a verseny. Ami teljesen elkeserítő volt az a nézők száma. Szombaton a saját barátaimon kívül nem is láttam nézőt, és vasárnapi is csupán 4-5 emberrel találkoztam a gyorsaságin. A pénteki napot még csak-csak megértettem, de egy Historic EB futam összességében nagyobb érdeklődésre tarthatna számot szerintem. Már csak a gyönyörű autók miatt is. Igaz túlnyomó többségben voltak a Porsche-k., ám a hangtól, amikor zengett az erdő a léghűtéses boxerektől, felgyorsult a szívverésem.
 
  Következett a várva várt árpádtetői sprint. Ez mindig élvezetes, látványos futam, rengeteg autóval, sok-sok nézővel. Idén sem volt hiány semmiben. Mindjárt az első körben Dugó sajnálatos balesete miatt volt némi kavarodás a lassítóban, ahol álltam. Én ezt a helyet favorizálom, ha lehet, itt szoktam ténykedni. Hála Istennek a versenyzők egyike sem sérült meg, az autó viszont eléggé megsínylette ezt a kalandot. A továbbiakban már nyugodtabban zajlottak az események nálam, ám máshol törtek az autók alaposan. A nap legfájdalmasabb esését Hideg Krisztián mutatta be egy Lada VFTS-sel az utolsó gyorsaságin. Amíg ment, szépen, tempósan autózott, igazán kellemes volt nézni a mutatványát. Az A1,6Light kategória harcosai ismét hozták a formájukat, és úgy autóztak, hogy az szinte meghazudtolta a fizika törvényeit. Látványosan, gyorsan, szemet gyönyörködtetően autóztak. Ahányszor ezeket a srácokat látom versenyezni, mindig az jut eszembe, hogy igen, ez az amit rallye autózásnak hívunk. Köszönöm nekik ez úton is. A balesetek és a pálya elolajosodása miatt sajnos sokat állt a rajtoltatás, de összességében erről a versenyről is kellemes emlékeket őrzök. A rendező és a csapat a problémák ellenére is ismét helyt állt.
 
  Az Arad Rali sajnos nem a jó verseny vagy ifj. Tóth János megérdemelt - és sokak számára örömteli – győzelme okán, hanem sokkal inkább a pályabejárással kapcsolatos „balhé” miatt marad emlékezetes. Ehhez nem is szeretnék semmit hozzáfűzni, álljon itt egy nyilatkozat a rendező részéről, amellyel teljes mértékben egyetértek.
 

 
  És végül egy szomorú eseményről is meg kell, hogy emlékezzek. Itt hagyott minket valaki, akit mindenki ismert. Ha nem is személyesen, de látásból mindenképp. Nyugodj békében Zsolt!
 

Zágon Zsolt
1959-2011
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://sportszem.blog.hu/api/trackback/id/tr53145548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása